Szendrőről/Földrajzi
jellemzők
Elhelyezkedés
Szendrő
B.A.Z. megye északi részén, a Szendrő hegység
ölelésében, a Bódva folyó völgyében, az Aggteleki
Nemzeti Park szomszédságában fekszik, a megyeszékhelytől
mindössze 39 km-re.
Megközelíthetőség
Közúton
Szendrő város a térségben közlekedési csomópont
szerepét tölti be.
A
megyeszékhellyel és az országgal a 26.sz.
Miskolc-Ózd viszonylatú útról letérve a 27.sz.
főközlekedési út, és két /2611 és 2615/ összekötő
út biztosítja a kapcsolatot.
A
Borsod Volánnak napi 12 helyközi
buszjárata közlekedik Szendrő és Miskolc között.
A
város és a környező települések közúti kapcsolatára
jellemző, hogy az útvonalak minden évszak természeti
szépségével, nagyon szép környezetben, hegyek-völgyek
között, tiszta levegőben, erdős környezetben haladnak,
ezért mindenféle járművel az utazás felér egy
kirándulás élményével.
Vasúton
A település központi szerepét növeli az 1896-ban
megépített Bódva-völgyi vasútvonal. Miskolccal,
és a Miskolc-Tornanádaska viszonylatú
vasútvonal településeivel, napi 7 vonatpár biztosítja
a vasúti kapcsolatot.
Termőföld
jellemzők
A
település képét alapvetően meghatározza a Szendrő-hegység,
mely a Sajótól a Bódva-völgyig terjedő Észak-borsodi
Karszt része.
A
város területe a természetföldrajzi tájbeosztás
szerint két kistájcsoportba sorolható.
- A
nyugati része és a Bódva völgye a Rudabánya-Szalonnai-hegységhez,
- a
Szendrői-rögvidék pedig a Csereháthoz tartozik.
A
tájhatáron települt Szendrő mindenkori környezetgazdálkodása
az itt található kistájak természeti erőforrásaira
épül.
Szendrő
forrásokban és vízfolyásokban gazdag.
A
helyiség vízrajzát a Bódva folyó határozza meg,
mely két részre osztja a települést.
-
A Bódva Szlovákiában, Szendrőtől 77 folyamkilométerre,
a Gömör-Szepesi-érchegységben, az 1187 m magas
Nagy-Csükerész (Oszadnik) alján, több forrásból
ered.
- A
Bódva a Perkupai-szoroson át érkezik a Szendrői
medencébe, ahol több mellékpatak vizével bovül
(Rakaca-, Verbéna-, Abodi-patak,Körméndi-árok,
Lipóc-, Seres-és Szuhogyi-patak).
Szendrő
klímája a Péczely-féle éghajlati körzetbeosztás
szerint mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz.
A Bódva- völgye és a Cserehát hazánk legfelhősebb
területei közé tartozik.
A Szendrői-medencében télen gyakori a sűrű köd,
míg a hegységkeret magasabb részei napsütésben
részesülnek.
Szendrő és környéke a régió erdőben egyik leggazdagabb
területe.
Ásványkincsei
közül a lignit-barnakoszén, valamint a vas és
a mészkő lelőhelyeket szükséges megemlíteni.
Természeti
adottságait a tengerszint fölötti 200 méteres
magasság, a folyó hordaléktalaja és a középhegység
mészkőtalapzata együttesen határozzák meg.
|
