Római Katolikus Egyház Cím: 3752 Szendrő, Kossuth u.20.sz. Telefon 48/ 460-097 Plébános: Ködmön Ferenc 1635-ben épült az egykori ferences rendi kolostor és a hozzá tartozó zárdatemplom, melynek a tűzvész és a forradalom rongálásait kellett elszenvednie. A kolostor és a templom 1671-ben elnyeri a konvent titulust, ami annyit jelentett, hogy nagyobb létszámú közösség költözhetett ide. A templomot és a kolostort azonban ismét felgyújtották. 1674-ben a templomhoz külső támaszoszlopokat építettek. 1741-ben a Gróf Csáki István földbirtokos, Móré István várkapitány, a jólelkű hívek adományaiból, valamint a várban korábban működő jezsuitáknak adományozott ingatlanokból,- mely a ferencesek kezére került-, sikerült a templomot és a konventet felújítani, átépíteni és kibővíteni. Jelentős kolostorrá nőtte ki magát, ahol komoly teológiai képzés is elkezdődött a ferences növendékek számára. A régi ferences könyvtár néhány korabeli könyve megmaradt számunkra. A rendház fénykorában 25-30 szerzetesnek is otthont adott. A szentélyt nyugati irányban meghosszabbították, a tornyát pedig 1765-ben átalakították. 1766-tól van önálló plébánosa is a szendrői Római katolikus egyházközségnek. A ferences atyák 1789. november 18-án adták át véglegesen a templomot és a kolostort. Ennek előzménye volt, hogy II. József császár 1788-ban megszüntette a ferences rendet. Ezt követően a plébánia a rendházban muködött egészen 1808-ig, amikorra elkészült a jelenlegi paplak épülete és a papok ide költöztek át. Ma is ez az épület szolgálja a plébániai célokat. Szendrő városa az utóbbi időben elveszítette jelentőségét. Egyházilag esperes székhely lett, amit a mai napig megőrzött. A templom egésze alatt kripta van, melyben 37 halott nyugszik. A templomot barokk stílusban építették, melyre a főoltár és a mellékoltár fafaragásai is utalnak. A főoltár a XVIII. századból származik. A templom orgonáját a neves Országh cég készítette. Európa egyik legnagyobb ferences temploma. Forrás: Szarvas Péter esperes-plébános 2005 évi kiadványa