Szendrő B.A.Z. megye északi részén, a Szendrő hegység ölelésében, a Bódva folyó völgyében, az Aggteleki Nemzeti Park szomszédságában fekszik, a megyeszékhelytől mindössze 39 km-re.

 

Közúton
Szendrő város a térségben közlekedési csomópont szerepét tölti be.

A megyeszékhellyel és az országgal a 26.sz. Miskolc-Ózd viszonylatú útról letérve a 27.sz. főközlekedési út, és két /2611 és 2615/ összekötő út biztosítja a kapcsolatot.

A Borsod Volánnak napi 12 helyközi buszjárata közlekedik Szendrő és Miskolc között.

A város és a környező települések közúti kapcsolatára jellemző, hogy az útvonalak minden évszak természeti szépségével, nagyon szép környezetben, hegyek-völgyek között, tiszta levegőben, erdős környezetben haladnak, ezért mindenféle járművel az utazás felér egy kirándulás élményével.

Vasúton
A település központi szerepét növeli az 1896-ban megépített Bódva-völgyi vasútvonal. Miskolccal, és a Miskolc-Tornanádaska viszonylatú vasútvonal településeivel, napi 7 vonatpár biztosítja a vasúti kapcsolatot.

A település képét alapvetően meghatározza a Szendrő-hegység, mely a Sajótól a Bódva-völgyig terjedő Észak-borsodi Karszt része.

A város területe a természetföldrajzi tájbeosztás szerint két kistájcsoportba sorolható.

• A nyugati része és a Bódva völgye a Rudabánya-Szalonnai-hegységhez,
• a Szendrői-rögvidék pedig a Csereháthoz tartozik.

A tájhatáron települt Szendrő mindenkori környezetgazdálkodása az itt található kistájak természeti erőforrásaira épül.

Szendrő forrásokban és vízfolyásokban gazdag.

A helyiség vízrajzát a Bódva folyó határozza meg, mely két részre osztja a települést.

• A Bódva Szlovákiában, Szendrőtől 77 folyamkilométerre, a Gömör-Szepesi-érchegységben, az 1187 m magas Nagy-Csükerész (Oszadnik) alján, több forrásból ered.
• A Bódva a Perkupai-szoroson át érkezik a Szendrői medencébe, ahol több mellékpatak vizével bovül (Rakaca-, Verbéna-, Abodi-patak,Körméndi-árok, Lipóc-, Seres-és Szuhogyi-patak).

Szendrő klímája a Péczely-féle éghajlati körzetbeosztás szerint mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. A Bódva- völgye és a Cserehát hazánk legfelhősebb területei közé tartozik.
A Szendrői-medencében télen gyakori a sűrű köd, míg a hegységkeret magasabb részei napsütésben részesülnek.
Szendrő és környéke a régió erdőben egyik leggazdagabb területe.

Ásványkincsei közül a lignit-barnakoszén, valamint a vas és a mészkő lelőhelyeket szükséges megemlíteni.

Természeti adottságait a tengerszint fölötti 200 méteres magasság, a folyó hordaléktalaja és a középhegység mészkőtalapzata együttesen határozzák meg.